Laskó-Drávszögben jártunk a Lakitelki Népfőiskolával

A laskói magyarok múltja, jelene, jövője

Rövid beszámoló egyesületünk által a Drávaszög-Szlavónia Kollégium (Lakitelki Népfőiskola) kutatására delegált csoport szeptember végén, a horvátországi Baranyában végzett gyűjtéséről

 

Kutatócsoportunk a horvátországi Baranyában élő magyaroktól (pontosabban az Eszéktől mintegy 15 kilométerre északra fekvő, több mint 800 lelkes falu, Laskó lakosaitól) gyűjtött adatokat a helyi kulturális és természeti értékekről, valamint azok őrzőiről. A helyi magyar lakosság demográfiai szerkezetének, valamint a kérdőív által megcélzott ismeretek korcsoportok közötti eloszlásának megfelelően adatközlőink jelentős része az idős korosztályból került ki, ugyanakkor más korcsoportok véleménye is megjelenik gyűjtésünkben (10 éves kortól 94 éves korig).

Előzetes feltevéseink szerint a viszonylag nagy és homogén magyar lakosságú Laskón fejlett magyar közösségi élet, széleskörű közszolgáltatási rendszert, valamint Eszék közelsége miatt kielégítő munkahely-ellátottságot valószínűsítettünk. Az adatgyűjtés során ezzel szemben jóval árnyaltabb, kevésbé ideális kép rajzolódott a magyarság jelenét, jövőbeli kilátásait illetően. Legjelentősebb problémaként a dél-szláv háború utáni években jelentősen visszaszorult közösségi életet, illetve a közösségi eseményeknek helyt adó intézmény hiányát jelölhetjük meg. További jelentős problémaként a helyi magyar pártok mentén történő széthúzást, konfliktusokat említhetjük meg. Tovább rontja a helyzetet, hogy a közösség potenciális koordinátorai is jórészt hiányoznak, ugyanis jelenleg a falunak nincs saját polgármestere, az egyházi vezetés elismertsége pedig messze nem tekinthető általánosnak. A kis születésszám miatt a magyar iskola jövője is egyre bizonytalanabb (a több mint 600 fős magyar népesség ellenére két éve nincs magyar első osztályba íratott gyermek, a szülők egyre inkább horvátul szeretnék taníttatni gyermekeiket).

A laskói magyarság megerősítése érdekében a demográfiai viszonyok javításán túl könnyebben elősegíthető, gyorsabban befolyásolható megmaradási tényezők közül a közösségi élet erősítése és a főképp politikai hátterű ellentétek visszaszorítása járhatna azonnali pozitív eredménnyel.

Bár a helyiek véleménye szerint szinte kizárólag az egyébként valóban jelentős értéket képviselő református templom érdemel kiemelt védelmet és figyelmet, a további épített örökségek mellett a különösen gazdag kulturális hagyaték több eleme is fellelhető. Néhány jellegzetes laskói érték: utolsó nádfedeles ház; nagy számban megmaradt górék; a paprikatermesztés hagyománya (hüvelyes paprika); gesztenyefasor a temetőben; lakodalmas hagyományok; kásás hurka; dugott tészta leves; cigánypecsenye; „híres laskói Dobos-torta”; Dobszai Mária legendái; Tórizs Gizella festői munkássága.

Csoporttagok: Gál Katalin, Ulicsni Viktor, Gerner Gerda, Kasza Veronika (a képen balról jobbra)

>> A fényképre kattintva elérhető a képgaléria.

Kopács-Drávaszögben jártunk a Lakitelki Népfőiskolával

A képen: Gál Katalin, Gerner Gerda, Kasza Veronika, Samu Zoltán, Miókovics Eszter, Ulicsni Viktor, Illés Anna és Palásthy Kinga

>> A fényképre kattintva elérhető a képgaléria.

A felkeresett közösség, Kopács lakossága magyar többségű (kb. 80%), döntően református vallású, de volt néhány katolikus adatközlőnk is. Az általunk elkészített interjúk a magyar lakosság kb. 15%-át fedik le, a kérdőívezéssel egybekötött beszélgetések alatt sokszor a megkérdezett alany családjának több tagja is bekapcsolódott az adott interjúba. Fontosnak tartottuk, hogy a közösség szempontjából valamilyen téren kiemelkedő személyeket mindenképp megkeressük a kutatás során.

A kopácsiak hagyományosan a Kopácsi réten halászattal foglalkoztak egészen az 1980-as évekig. A 20. század közepe óta folyamatosan egyre erősebb korlátozások léptek életbe a rét területén, majd az 1980-as évektől a halgazdálkodás minden formája tilos lett. A kopácsiak leleményességét dicséri, hogy azóta nagyon sokan kertészetből élnek: zöldséget, fűszerpaprikát termesztenek, de emellett a virágkertészet is jelentős.

A kérdőíves kutatás rendkívül sokszínű értékeket hozott elő. Mindazonáltal felmerülő hagyományok és értékek a falu identitásából kiragadva elvesztik kontextusukat. Kopács legfontosabb értéke a hagyományos halászata, melyek megtiltása identitásában törte meg a falut, a helyiek nemcsak megélhetésüket adó tevékenységüket, hanem a közösséget összefogó hagyományokat is elvesztették (például a mesemondás szorosan összekapcsolódott a halászattal). A halászat sok hagyományos munkafolyamatból áll (hálószövés, csónak-készítés, fonás stb.), melyeket még megtaláltuk Kopácson, de önmagukban ezek nem képezik Kopács valódi gazdagságát. A gasztronómiai kultúra szintén erősen kapcsolódik a vizes élőhelyhez. Értékmegőrzés szempontjából legfontosabb az volna, ha a helyiek újból birtokukba vehetnék a Kopácsi rétet, és párbeszéd indulna meg a természetvédelmi szakemberek között. A hagyományos tájhasználat az új tapasztalatok és kutatások alapján fenntarthatóbb lehet, mint a jelenlegi kezelés.

A halászat mellett Kopácson olyan értékekkel lehet találkozni, mint a barokk stílusú régi lakóházak, s a mindössze két helyen fennmaradt festett mennyezet. A kopácsiak még élénken emlékeznek régi hagyományokra, szokásokra és énekekre, melyek szintén fontos részét jelentik a falu identitásának.

A horvátországi Kopácson élő magyar kisebbség egy részének a magyar-horvát együttélés pozitív értékeket hordoz. Viszonylag sok a vegyes házasság, s tudatában vannak annak, hogy ez a magyar identitás fennmaradása szempontjából hosszú távon negatívnak mondható. A délszláv (horvát honvédő) háború (1991-94) után, ahol magyar-horvát „egymás mellett élt és halt”, megnőtt a horvát betelepülők száma, akik általában nem tanulják meg és nem is értik a magyar nyelvet. A háború után erősödött fel a nacionalizmus, ami megrontotta az évszázadokon át békésnek mondható horvát – magyar együttélést.

A lakitelki összegző beszámoló kapcsán külön köszönjük, hogy a Táj és Ember két csapatát kiemelték, mint figyelemre méltó, egyetemek és tudományterületek közötti összefogást a táj és természet kapcsolatának megismerésében. Köszönjük szépen a Lakitelki Népfőiskola felajánlását, hogy anyagi hátteret biztosítottak a Szlavón-Drávaszögi táj megismeréséhez.

Tavasszal reméljük visszatérünk Kopácsra és a kérdőívezés során kialakult egyedi táj és ember képről még mélyebben gyűjtünk adatokat.

Üdvözlettel a Kopács-Drávaszög csapata: Illés Anna, Palásthy Kinga, Samu Zoltán és Miókovics Eszter

2014.09.28. – Keszthelyi Táj és Ember Klub

Szeretettel hívunk meg minden kedves érdeklődőt Dr. Havasi Máté előadására:

Herman Ottó élete és munkássága

 

A meghívó plakátja: Dr. Havasi Máté: Herman Ottó élete és munkássága

Időpont: 2014. szeptember 25. (csütörtök) 17:30 Helyszín: Keszthely, Xiros Gazdász Klub „A” épület.

 

Az előadás után műhelybeszélgetésre kerül sor, amelyhez ezúttal szabadon választható szemelvényeket ajánlunk. A polihisztor bármely munkájának részletét elolvashatják.

pl.: Herman Ottó: Az ősfoglalkozások. Halászat és pásztorélet.,

szemelvény – A madarak hasznáról és Káráról – Bev.

 

HERMAN OTTÓ élete, személye, munkamódszere, hazaszeretete a mai napig példaként szolgálhat számunkra. Népszerűsége, megbecsültsége a mai napig töretlen, emlékének ápolása élő hagyomány. “Az utolsó magyar polihisztor” címet többekre ráakasztották már, ő avval érdemelte ki, hogy – tanulmányainak középfokon való megszakítása ellenére – sokirányú munkásságával maradandó értékeket hagyott az utókorra.

 

Régi szokás a nagy elődök születéséről vagy haláláról való megemlékezés, mikor annak kerek évfordulója van. A legnagyobbak esetében ez emlékév formáját is öltheti. Herman Ottó születésének 125. évfordulója is emlékév volt 1960-ban. Idén halálának 100. évfordulója kapcsán emlékezünk rá. 

http://www.hermanottoemlekev.hu/

2014.09.08. – Keszthelyi Táj és Ember Klub

Szeretettel hívunk meg minden érdeklődőt az új tanév első Keszthelyi Táj és Ember Klub alkalmára!

Előadás címe: BAKONY-BALATON GEOPARK – Jóval több, mint csupán földtani csodaország…

 

Előadó: Korbély Barnabás: a Bakony–Balaton Geopark Csoport vezetője, földtudományi szakreferens (Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság)

 

Időpont: 2014.09.08 (hétfő) 17:30 óra

Helyszín: Keszthely, Georgikon “A” épület Xiros-klub

A Keszthelyi Táj és Ember Klub 2014. szeptemberi alkalmának hivatalos plakátja

 

A geoparkok elsődleges küldetése gazdag földtani örökségünk védelme, megőrzése és bemutatása, az élettelen természeti értékek jelentőségének hangsúlyozása a helyben élő emberek és közösségek bevonásával. Ezeken a területeken számos olyan földtani, felszínalaktani értéket találunk, amelyek ritkasága, tudományos, ismeretterjesztési és oktatási jelentősége vagy pusztán szépsége egyaránt kiemelkedő, de jelentős történelmi, kulturális és ökológiai értékek is vannak.   

 

 

 

Az immár nemzetközileg is elismert Bakony–Balaton Geopark gazdag geoturisztikai kínálatával az óvodás gyermekektől az idős emberekig kívánja megszólítani a földtani folyamatok és látványos képződmények iránt érdeklődőket. A geopark irányító szervezeteként a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság nagy hangsúlyt fektet a geológiai értékek bemutatására földtani témájú látogatóhelyei, tanösvényei, vezetett túrái, geotúrái, erdei iskolai programjai révén.

 

 

Interjú Molnár Zsolttal

Augusztus 7-ével ért véget a III. Etnoökológiai Kutatótábor, melynek Kászon adott színteret. A Hargita Népe c. folyóirat aug. 8-ai számának  7. oldalán jelent meg Molnár Zsolttal egy interjú az esemény kapcsán. A Magyar Tudományos Akadémia munkatársa osztja meg a hagyományos ökológiai tudás szerepéről kialakult véleményét és tapasztalatát az olvasókkal. Megfoghatóvá tette a tábor-sorozat céljait, módszerét és jövőjét a jelenben.

Daczó Katalin [2014]: Túl sok mindent dobtunk ki a múltból. Hargita Népe, augusztus.

40. Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor

Idén volt a 40. Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor, ahonnan a Táj és Ember is elindult……

Köszönjük Tóth Albertnek, Berci bácsinak és a Hortobágyi pusztának és összes lakójának!!!

 

Az eseményről megtekinthető egy videóriport “Tanulmányozzák a puszta élővilágát” címmel.

 

Már maga az a tény is, hogy egy hétig nomádként élhetünk a pusztában, elegendő, hogy egy kamasz képzeletét fölgyújtsa. A tábortűz mellett végigénekelt – beszélgetett tücsökzenés éjszakák, az óriási biciklizések, a meglesett napfölkelték, a hőségtől izzó szikesek, a felhőszakadásoktól felhígított paprikás krumpli, a mosdás a gémeskútnál külön-külön is elbűvölő élmények, együtt pedig szinte új világot teremtenek. Egy olyan világot, amelyben kivételesen ritka esély adódik a természet ölébe ülni és kifaggatni apró titkairól. És ő szívesen mesél, ha igazán kíváncsiak vagyunk rá. Soha nem fogom elfeledni azt az illatot, amit a cickafarkas-ürmös gyepek árasztanak egy rohanó zápor után. Azután kiderül, hogy ez a tündérvilág kerete egy olyan kutatómunkának, ami tulajdonképpen a maga sokoldalúságában egyedülálló.”

Dobai Tibor (Szeged)
egykori többszörös táborozó,
több diplomás agrármérnök

Fél évet töltöttünk „Nagyapám kertjében”

2014 első félévében Sára János gyümölcsész mester megnyitotta a több mint 300 helyi és történelmi gyümölcsfajtát őrző gyűjteményes kertjének kapuit. Januártól májusig minden hónap egy megadott péntek délelőttjén a Táj és Ember Népfőiskolai KTK Egyesület több tagja is megfordult a péceli szárazhegyi dűlőben, megtanulni János bátyánktól a hagyományos gyümölcsészet nagyapáinktól örökölt, pénzkímélő, gyakorlati fogásait: a talaj megszelídítését és termőre fordítását, az oltóvesszők begyűjtését és tárolását, a szemzés és oltás eljárásait, a szoknyás oltás előnyeit, a fasebkezelés praktikáit, a termő és a levélrügyek megkülönböztetését, a metszés műveletét, a növényvédelem fogásait, és még sorolhatnám. A tudás átadásában János bátyánk tanítványa, Szűcs Gergő  (maga is a Táj és Ember NKTK Egyesület tagja) kisgyőri gyümölcsész segítsége is jelentős szerepet játszott.

A programot a Márványhegy Környezetvédelmi és Mérnöki Szakértő Bt. karolta fel, és az MNVH projektötlet pályázat támogatása biztosította a résztvevők ingyenes bekapcsolódását. A fél éven át tartó képzés nagy előnye volt, hogy a résztvevők hónapról hónapra nyomon követhették a kert változásait, a közös műveletek eredményeit, nem csak egy-egy kerti pillanatba tekinthettek be, hanem egy folyamatnak lehettek részesei.

A meghirdetett lehetőség nagy népszerűségéből arra következtettünk, hogy a sok elméleti tudás gyűjtése után elérkezett a tettek ideje, a bejelentkezett biológusok, ökológusok, kertészek és agrármérnökök, sőt jogászok mind azért jöttek, hogy végre valami gyakorlatban használható tudásra tegyenek szert.

A magukkal hozott eszközökkel mindenben aktívan részt is vehettek és a „csinálva tanulás” módszerével élő tudást vittek haza a számos begyűjtött különleges gyümölcsvesszővel együtt. Így a kert maga is, mint egy termő kert-fa sok kis tündérkert-magot szórt el mindenfelé az országban – a vesszőkkel és a felhasználásukhoz szükséges tudás alappal – a távolról is érkező résztvevők lelkesedésének és a kert adakozó gazdájának köszönhetően.

A havi rendszerességű együttlétek a résztvevőkből egy kis gyümölcsész csapatot is kovácsoltak, akik további segítséget tudnak egymásnak nyújtani, egymást erősítik a fajtamentés iránti elkötelezettségben, háttérbázisát, megtartó hálóját képezik az ügynek. Jó példák arra, hogy nem csak a nagy génbankok, de az egyes kiskert tulajdonosok is sokat tehetnek a hagyományos gyümölcsfajtáink megmentése érdekében.

A tanulást-tanítást mindaddig folytatjuk, amíg bár egy befogadó is jelentkezik rá!

Szerző: Mátyás Izolda, 2014. május 14.

2014.05.08. – Keszthelyi Táj és Ember Klub

Elérkezett a félév utolsó Táj és Ember klubalkalma Keszthelyen is! Így a tanévet a Georgikon múltjának fontos darabkájával zárják. Rendhagyóan az előadás mellett bepillantást nyerhetnek a résztvevők a Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely életébe.

Előadó és vezető  Dr. Szabóné Lázár Ibolya, a Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely igazgatója.

 

Hagyományos gazdálkodás az élménygazdaság tükrében – Gazda és növénye a 19. században

Látogatás az 1797-ben alapított Georgikon tangazdasági majorjában, kiállítások és élménygazdaság.

Időpont: Május 8. (csütörtök), 18:00 óra
Helyszín: Keszthely, Bercsényi u. 65-67.

Az alkalom költségeinek fedezésére diákoktól min. 300 Ft.-, nem diákoktól min. 500 Ft.- hozzájárulást szeretnénk kérni.

A vezetés után műhelybeszélgetésre kerül sor. A műhelybeszélgetésen való részvétel feltétele az ajánlott olvasmány elolvasása.

Ajánlott olvasmány a Georgikon történetéről, a múzeum kiállításairól: www.elmenygazdasag.hu

Meghívó: Dr. Szabóné Lázár Ibolya: Hagyományos gazdálkodás az élménygazdaság tükrében –  2014. 05. 08.

Sok szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt!

2014.05.08. – Szegedi Táj és Ember Klub

Sok szeretettel várunk Mindenkit a félév utolsó Szegedi Táj és Ember Klub alkalmára!

A következő témában tart előadást a meghívott előadónk, Fodor Ferenc:

A szegedi paprika néprajzos szemmel

Időpont: 2014. május 8. (csütörtök), 17:00 óra
Helyszín: Természetismereti Tudástár, Biológiai foglalkoztató
Cím: Szegedi Tudományegyetem, Pedagógusképző Kar, 6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 6

Szervezők: Táj és Ember Népfőiskola Kulturális és Természetvédő Közhasznú Egyesület, SZTE-TTIK Ökológiai Tanszék, SZTE-BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék

Díj: Becsületkassza- 300,- Ft (diák), 500,- Ft (felnőtt)
(A díjat az egyesület támogatása, illetve a terembérlések céljából kérjük).

A meghívó megtekinthető az alábbi linken: Fodor Ferenc: A szegedi paprika -  2014. 05. 08

2014.04.10. – a Keszthelyi Táj és Ember Klub és a Georgikon Fiatal Gazda Klub közös estje

Szeretettel hívunk meg minden érdeklődőt, a Keszthelyi Táj és Ember Klub és a Georgikon Fiatal Gazda Klub közös estjére!
Program:
Hegyi kaszálók – Biodiverzitás és hagyományos gazdálkodás című dokumentumfilm vetítése
Helyszín: Keszthely, “A” épület, Xiros
Időpont: Április 10. (csütörtök), 18:00 óra

A film után beszélgetésre kerül sor a két klub tagjai és az érdeklődők között, melynek célja, hogy tanuljunk egymástól, megismerjük egymás gondolatait, melyek révén hasznos tapasztalatokkal gazdagothatunk és segíthetjük egymás munkáját a későbbiekben is.

Georgikon Fiatal Gazda Klubról röviden:

A klub az AGRYA (Fiatal gazdák Magyarországi Szövetsége) és a szövetséghez kapcsolódó Második Hullám program (későbbiekben MH) tagjainak irányításával alakul meg a Pannon Egyetem Georgikon Karán, Keszthelyen. A klubot támogatja a Kar is. A Gazda Klub célja, hogy összehozza a Kar azon hallgatóit, akik a mezőgazdaság bármely ágazata iránt érdeklődnek. Szakmai előadásokat és gyakorlatokat szervez, akár helyi (a Karon tanuló) fiatal gazdák közreműködésével, akár az AGRYA-hoz tartozó, gyakorlati szakemberek, esetleg más, neves (valamilyen tudományágban élenjáró) előadók meghívásával. A témák lehetnek valamely ágazatokra kihegyezve, de lehetnek aktuális, fontos információkat közlő, ismertető jellegűek is. Értelemszerűen a szakmai előadások után is sor kerül a kötetlen társalgásra, véleménynyilvánításra.

A Klub hosszú távú célja az „agrárfiatalság” összefogása és szakmai segítése, az egyetemi tanulmányok során lévő szabadidő hasznos eltöltésével. A szervezők remélik, hogy az itt kialakult kapcsolatok, megszerzett szaktudás továbbvihető lesz a diplomázás utáni, tényleges gazdálkodói tevékenység végzésének időszakára is.

Ajánlott olvasmányok: Ajánlott olvasmány – Gyepgazdálkodás
                                     Ajánlott olvasmány – Gyepgazdálkodás – Plakát

Üdvözlettel,

a szervezők nevében is, Búzás Előd

Meghívó: TEK – Georgikon Fiatal Gazda Klub – 2014.04.10.