A laskói magyarok múltja, jelene, jövője

Rövid beszámoló egyesületünk által a Drávaszög-Szlavónia Kollégium (Lakitelki Népfőiskola) kutatására delegált csoport szeptember végén, a horvátországi Baranyában végzett gyűjtéséről

Kutatócsoportunk a horvátországi Baranyában élő magyaroktól (pontosabban az Eszéktől mintegy 15 kilométerre északra fekvő, több mint 800 lelkes falu, Laskó lakosaitól) gyűjtött adatokat a helyi kulturális és természeti értékekről, valamint azok őrzőiről. A helyi magyar lakosság demográfiai szerkezetének, valamint a kérdőív által megcélzott ismeretek korcsoportok közötti eloszlásának megfelelően adatközlőink jelentős része az idős korosztályból került ki, ugyanakkor más korcsoportok véleménye is megjelenik gyűjtésünkben (10 éves kortól 94 éves korig).

Előzetes feltevéseink szerint a viszonylag nagy és homogén magyar lakosságú Laskón fejlett magyar közösségi élet, széleskörű közszolgáltatási rendszert, valamint Eszék közelsége miatt kielégítő munkahely-ellátottságot valószínűsítettünk. Az adatgyűjtés során ezzel szemben jóval árnyaltabb, kevésbé ideális kép rajzolódott a magyarság jelenét, jövőbeli kilátásait illetően. Legjelentősebb problémaként a dél-szláv háború utáni években jelentősen visszaszorult közösségi életet, illetve a közösségi eseményeknek helyt adó intézmény hiányát jelölhetjük meg. További jelentős problémaként a helyi magyar pártok mentén történő széthúzást, konfliktusokat említhetjük meg. Tovább rontja a helyzetet, hogy a közösség potenciális koordinátorai is jórészt hiányoznak, ugyanis jelenleg a falunak nincs saját polgármestere, az egyházi vezetés elismertsége pedig messze nem tekinthető általánosnak. A kis születésszám miatt a magyar iskola jövője is egyre bizonytalanabb (a több mint 600 fős magyar népesség ellenére két éve nincs magyar első osztályba íratott gyermek, a szülők egyre inkább horvátul szeretnék taníttatni gyermekeiket).

A laskói magyarság megerősítése érdekében a demográfiai viszonyok javításán túl könnyebben elősegíthető, gyorsabban befolyásolható megmaradási tényezők közül a közösségi élet erősítése és a főképp politikai hátterű ellentétek visszaszorítása járhatna azonnali pozitív eredménnyel.

Bár a helyiek véleménye szerint szinte kizárólag az egyébként valóban jelentős értéket képviselő református templom érdemel kiemelt védelmet és figyelmet, a további épített örökségek mellett a különösen gazdag kulturális hagyaték több eleme is fellelhető. Néhány jellegzetes laskói érték: utolsó nádfedeles ház; nagy számban megmaradt górék; a paprikatermesztés hagyománya (hüvelyes paprika); gesztenyefasor a temetőben; lakodalmas hagyományok; kásás hurka; dugott tészta leves; cigánypecsenye; „híres laskói Dobos-torta”; Dobszai Mária legendái; Tórizs Gizella festői munkássága.

Csoporttagok: Gál Katalin, Ulicsni Viktor, Gerner Gerda, Kasza Veronika (a képen balról jobbra)

>> A fényképre kattintva elérhető a képgaléria.