Drávaszögi kutatásokról

Táj és ember kapcsolatának összhangja a drávaszögi magyar falvakban

 

Remek csapat állt össze a Táj és Ember köréből a Lakitelki Népfőiskola szervezésben megtartott Drávaszög és Szlavónia Kollégium alatt. Beszámolónk a 2014 őszén végzett kutatás, illetve a 2015 tavaszán végzett terepi munka és interjúkészítés tapasztalatairól, eredményeiről szól, melyet néprajzi és természetvédelmi szempontok figyelembe vételével állítottunk össze.

Kopács lakossága magyar többségű (kb. 80%), döntően református vallású, de volt néhány katolikus adatközlőnk is. Az általunk elkészített interjúk a magyar lakosság kb. 15%-át fedik le, a kérdőívezéssel egybekötött beszélgetések alatt sokszor a megkérdezett alany családjának több tagja is bekapcsolódott az adott interjúba. Fontosnak tartottuk, hogy a közösség szempontjából valamilyen téren kiemelkedő személyeket mindenképp megkeressük a kutatás során. A kopácsiak hagyományosan a Kopácsi réten halászattal foglalkoztak egészen az 1980-as évekig. A 20. század közepe óta folyamatosan egyre erősebb korlátozások léptek életbe a rét területén, majd az 1980-as évektől a halgazdálkodás minden formája tilos lett. A kopácsiak leleményességét dicséri, hogy azóta sokan kertészetből élnek: zöldséget, fűszerpaprikát termesztenek, de emellett a virágkertészet is jelentős. A halászat mellett Kopácson olyan értékekkel lehet találkozni, mint a barokk stílusú régi lakóházak, s a mindössze két helyen fennmaradt festett mennyezet. A kopácsiak még élénken emlékeznek régi hagyományokra, szokásokra és énekekre, melyek szintén fontos részét jelentik a falu identitásának.

Laskói értékgyűjtők a kutatás őszi szakaszában

A horvátországi Laskó (horvát nevén Lug) Baranya megyében, a Bellyei járásban található. A Duna – Dráva – és a magyar határ között elterülő vidéken – amit Baranyai-háromszögnek, vagy Drávaszögnek nevezünk – Eszéktől É-ÉK-re fekvő falu lakossága csaknem teljes egészében magyar nemzetiségű. Egykor évszázadokon keresztül a Drávaszög alfalvi csoportjának (Laskó, Várdaróc, Kopács, Bellye) volt szellemi és gazdasági központja. Ehhez hozzájárult, hogy még a XIX. században a falu szélére épült házak kertjét a Duna mosta, a templomdörömb alatt folyt, és kikötője is ott jött létre. Ennek köszönhetően virágzott a kereskedelem, könnyen elérhető, látogatható volt a település. Laskó egykori neves múltjából mára csak emlékfoszlányok maradtak.

Egyetemistákból, a keszthelyi és szegedi Táj és Ember Klub tagjaiból álló csoportunk célja egy helyi értéktár összeállítása volt, amelynek alapját a kulturális, gasztronómiai valamint a természeti, tájképi értékek dokumentálása adta. Az értékgyűjtéshez interjúkat készítettünk a helyi lakosokkal. Több alkalommal részt vettünk a ház körüli munkákban, kertészkedés közben jegyeztük fel a hagyományokra támaszkodó zöldségtermesztés módszereit, eszközeit.

Munkánk eredményeként összeállítottunk egy kopácsi és egy laskói értéktárat, amely részét képezi a Lakitelki Népfőiskola gondozásában megjelenő Drávaszög és Szlavónia Kollégium című kiadványnak (Pdf formátumban ITT érhető el). A Drávaszög településein töltött napokról több rövidfilm is készült, szintén a Lakitelki Népfőiskola jóvoltából. A 2015. július 3-án, Lakitelken megrendezésre került Kárpát-medencei Népfőiskolai Szabadegyetem rendezvénysorozat keretén belül rövid előadásokkal számoltunk be a kutatómunkáról. Az értékgyűjtés a Miniszterelnökség, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Hungarikum Bizottság Támogatásával, a Lakitelki Népfőiskola szervezésében valósult meg.

Laskói kutatócsoportunk értékgyűjtés közben, tavasszal

 

Értékgyűjtők Kopácson:

Illés Anna, Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar és összehasonlító folklorisztika doktori program

Miókovics Eszter, Pannon Egyetem Georgikon Kar Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola, Természetvédelmi mérnök MA, Keszthelyi Táj és Ember Klub

Palásthy Kinga, Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar; Néprajz MA

Samu Zoltán Tamás, Pannon Egyetem Georgikon Kar Természetvédelmi mérnök BA, Keszthelyi Táj és Ember Klub

Varga Nóra, Debreceni Egyetem Bölcsésztudományi Kar Néprajz BA

 

Értékgyűjtők Laskón:

Gerner Gerda, Pannon Egyetem Georgikon Kar, Keszthelyi Táj és Ember Klub

Cseri Dalma, Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság-és Élelmiszertudományi Kar

Csizmadia Enikő, Pannon Egyetem Georgikon Kar, Keszthelyi Táj és Ember Klub

Halász Gergely, Eötvös Lóránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar

Kasza Veronika, Pannon Egyetem Georgikon Kar, Keszthelyi Táj és Ember Klub

Nagy Katalin, Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság-és Élelmiszertudományi Kar

Ulicsni Viktor, Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar, Szegedi Táj és Ember Klub

 

Értékgyűjtő kutatócsoport Kopácson

Drávaszögi kutatással kapcsolatos tanulmányok egyesületünk tagjaink tollából:
Cseri Dalma, Csizmadia Enikő. Halász Gergely, Kasza Veronika (2015): Laskó (Lug) In. Dr.Lábadi Károly, Loksa Gábor (szerk.) (2015):Drávaszög és Szlavónia Kollégium, Antológia Kiadó, Lakitelek, pp. 117-131

Gál Katalin, Gerner Gerda, Kasza Veronika, Ulicsni Viktor (2015): Laskó (Lug) In. Dr.Lábadi Károly, Loksa Gábor (szerk). (2015): Drávaszög és Szlavónia Kollégium Vázlatok, Népfőiskolai Füzetek 16, Antológia Kiadó, Lakitelek, pp. 37-38

Illés Anna, Miókovics Eszter, Palásthy Kinga, Samu Zoltán Tamás (2015): Kopács (Kopacevo) In. Dr.Lábadi Károly, Loksa Gábor (szerk.) (2015): Drávaszög és Szlavónia Kollégium Vázlatok, Népfőiskolai Füzetek 16., Antológia Kiadó, Lakitelek, pp. 32-33

Illés Anna, Miókovics Eszter, Palásthy Kinga, Samu Zoltán Tamás, Varga Nóra (2015): Kopács (Kopacevo) In. Dr.Lábadi Károly, Loksa Gábor (szerk.) (2015): Drávaszög és Szlavónia Kollégium, Antológia Kiadó, Lakitelek, pp. 93-110

A kutatás eredményeiről készült kiadványok

 

2015-2016 Keszthelyi Táj és Ember Klub

Keszthelyi Táj és Ember Klub

2015-es őszi és 2016. tavaszi félévének előadásai

Szervezők: Búzás Előd, Véber Mónika, Pinczési Dóra, Soós Eszter, Salamon Bettina, Erdei Judit, dr Bódis Judit és még sokan mások a keszthelyi hallgatók közül.

Köszönjük a helyszín biztosítását és az együttműködést a Pannon Egyetem Georgikon Karának és az eladóknak, hogy megtisztelték előadásukkal a Keszthelyi Táj és Ember Klubot!

Képek a Galériában

2015.09.24. – Óvári Miklós (botanikus): Zala megye táji és botanikai értékei

2015.10.29. – Szani Zsolt (pomológus): Gyümölcs tájfajták a paraszti gyümölcstermesztés hagyományában

2015.11.19.  -  Avar Ákos (mongol népi állatismeret kutató): A mongol nomádok hagyományos természetszemlélete a 21. században

2015.12.07. – Természetvédelmi mérnök hallgatók:  Erdélyi fás legelők, kiskunsági kutatótábor, floridai mocsarak – diákszemmel

2016.02.18.   -    Fidrich Róbert (természetvédő); Gyulai Iván (ökológus): Az élelmiszer-spekulációtól a földzsákmányoláson át a transzatlanti „szabadkereskedelmi” egyezményekig (TTIP, CETA); A pénz és a globális pénzrendszer szerepe a fenntarthatatlan társadalom kialakulásában

 2016.03.21. -  Koszka Attila (természetvédelmi mérnök, gombaszakellenőr): A Vértes jellemző élőhelyeiről, tájképi elemeiről, védett növényeiről

2016.04.04. -Klein Ákos (természetvédelmi biológus, Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány ügyvezetője): Hivatásom már van! Már csak munkát kell találjak. Természetvédelem, karrier és civilség Magyarországon.

2016.05.02.    – Ruttkay-Miklián Eszter (néprajzkutató, nyelvész): Az Urálon túl. A szinjai hantik élete.

094_resize 017_resize

 

National Geographic írt rólunk

Benne vagyunk a National Geographic-ban! :)
http://www.ng.hu/Civilizacio/2015/07/21/Vissza-a-gyokerekhez

Film a Pásztorok ökológiai tudásáról

Pásztorok ökológiai tudása – film
Rövidebb: https://www.youtube.com/watch?v=2Dq_U-yCBfI
Teljes: https://www.youtube.com/

Kapolcs – XI. Bakonyi-balatoni Pásztortalálkozó

XI. Bakonyi-balatoni Pásztortalálkozó
Mi is résztvettünk  a szervezésben! Első alkalommal volt Kapolcson és
fantasztikus volt! Köszönjük!

Befejeződött a 2014-2015-ös Vissza a gyökerekhez előadás sorozat

Sajtóközlemény

Azonnal közölhető

2015. július 12.

 Vissza a Gyökerekhez

A Táj és Ember Népfőiskolai Kulturális és Természetvédő Egyesület tagjai visszamennek volt iskolájukba vagy kutatások színhelyére, hogy felkeltsék az érdeklődést a természet és az emberek kapcsolata iránt. 2014. december óta több mint ezer gyerekhez és felnőtthöz jutott el a kezdeményezés.

„Hol mutathatnánk meg legjobban a tudásunkat, ismereteinket a természetről, az emberi kultúrákról, és azok kapcsolatáról, ha nem ott, ahol a kezdet kezdetén indultunk, és ahol ott ülnek most ugyanazok a kíváncsi tekintetek, amikkel valaha mi is vizsgáltuk a világot? Emlékszem, gyermekkoromban ámulva hallgattam a felnőtt régi diákokat, amikor visszatértek hozzánk az iskolába, és magukról meséltek. Nahát, ugyanitt ült, ahol most én, és lám, ki lett belőle! Kutató lettem. Hálám nemcsak gyermeki gyökereimhez nyúlik vissza, hanem oda is, ahol szakmai tapasztalataimra szert tettem, ahol az ember és a természet hagyományos kapcsolatát kutattam. Amit az iskolapadban és a természet közelében élő embertől tanultam, most mind visszajuttatom, hogy gyökereimet tápláljam.”(Dr. Hajdú Zsanett, Táj és Ember NKT Egyesület)

A Vissza a Gyökerekhez programsorozat keretében a Táj és Ember Népfőiskolai Kulturális és Természetvédő Egyesület tagjai vállalták, hogy visszalátogatnak néhai iskolájukba vagy kutatási helyszínükre, hogy megosszák az a táj és ember kapcsolatáról összegyűlt tudásuk egy-egy szeletét, másrészt ezzel is felhívják a figyelmet a Kárpát-medence természeti és kulturális örökségének gazdagságára és ápolásának a fontosságára.

A programsorozatot 2014 telén kezdtük, eddig mintegy negyven előadás hangzott el a Kárpát-medence 19 magyarlakta településén, amelyet több mint ezer gyermek és felnőtt hallgatott meg. Az előadók az egyesület tagságából kerülnek ki, többségük egyetemista, doktoranduszhallgató vagy fiatal kutató, de volt köztük egyetemi oktató és gulyás is már. A témák változatosak: a helyi tájhasználat, tájtörténet, az adott környékben előforduló állatok és növények bemutatásától kezdve Közép-Ázsia és Dél-Amerika bennszülötteink életéről szóló személyes tapasztalatok megosztása mellett szóba kerültek a mindennapi természet- és környezetvédelem, a juhászok élete, a gyapjú felhasználása, hagyományos régi gyümölcsfajtáink és bibliai növények is.

Az előadások során, melyek közül több iskolai foglalkozások keretébe zajlott le, az előadó elmeséli, mi történt vele, mióta elhagyta az iskolapadot, és egyáltalán mi volt az, ami jelenlegi szakmája felé irányította őt. Ezt követően a hallgatóság korosztályának megfelelően előadást tart szakterületéről, amely a természet és az ember kapcsolatát valamely szempontból vizsgálja: ökológiai, biológiai, mérnöki, néprajzi nézőpontokból, illetve a hagyományos mesterséget űző juhászaink, népzenészeink stb. látásával, miközben a gyerekeket is kérdezi saját élményeikről, tudásukról a témában. A tapasztalat szerint élénk érdeklődés fogadja az előadókat, aminek következtében nem egy program fél naposra is nyúlik, illetve a tanárok és a helyi közösség újabb prezentációkra invitálják az előadókat. Ez a jó érzés kölcsönös, mindannyiunknak nagy élmény visszatérni egykori iskolánkba, és beállni a katedra mögé vagy visszaadni azt a tudást, azok számára, akik a kutatási területen élnek vagy akiktől közvetlenül tanultuk. A programsorozat eddigi megvalósulását a Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalom és Ismeretterjesztés Kollégiuma támogatta. Az előadásokról készült, fotókkal tarkított beszámolók a http://visszaagyokerekhez-tek.blogspot.hu/ oldalon olvashatók.

Varga Anna, Hajdú Zsanett

új nevünk: Táj és Ember Népfőiskolai Kulturális és Természetvédő Egyesület

új nevünk:

Táj és Ember

Népfőiskolai Kulturális és Természetvédő Egyesület

 

 

 

 

Keszthelyi Táj és Ember Klub – 2014 és 2015.tavasz

Keszthelyi Táj és Ember Klub

2014-es és 2015.tavaszi félévének előadásai

Szervezők: Pinczési Dóra, Váczi Violetta, Búzás Előd, dr Bódis Judit és még sokan mások a keszthelyi hallgatók közül.

Köszönjük a helyszín biztosítását és az együttműködést a Pannon Egyetem Georgikon Karának és az eladóknak, hogy megtisztelték előadásukkal a Keszthelyi Táj és Ember Klubot!

Képek a Galériában

 

2014.02.13.          Nagy Tibor és Nagy Tiborné gazdálkodós: Tanyasi élet, génmegőrzés, természetvédelem -

2014.02.27.        Victoria Wyllie-Echverria (Phd student of University of Oxford): Viewing the world throught two lenses: Ethnoecology int he coastal ecosystems of British Columbia, Canada -

2014.03.20.          Horváth Sándor barlangász: Bepillantás Tapolca és a Keszthelyi-hegység földalatti világába -

2014.04.10.          Hegyi kaszálók – Biodiverzitás és hagyományos gazdálkodás című dokumentumfilm vetítése -

2014.05.08.          Dr. Szabóné Lázár Ibolya igazgató: Hagyományos gazdálkodás az élménygazdaság tükrében – Gazda és növénye a 19. században

2014.09.08.          Korbély Barnabás földtudományi szakreferens: Bakony – Balaton Geopark jóval több, mint csupán földtani csodaország… -

2014.09.25.          Havasi Máté tanszéki mérnök: Hermann Ottó élete és munkássága

2014.10.30.          III. Etnoökológiai kutatótábor résztvevőinek élménybeszámolói: Kászon, hogy mi láttuk

2014.11.13.          Nagy Mari néprajzkutató, nemezkészítő: Türkmenisztán – textilek, emberek, életmód -

2014.11.27.          Kunkovács László foto etnográfus: Pásztoremberek és ősépítmények -

2014.12.11.          Varga Anna etnobiológus: Élmények a Kelet-Himalájából – Bhután és a 14. Etnobiológiai Világkongresszus

2015.02.26. Vadász Csaba, természetvédelmi őrkerület vezető (KNP), Lehet-e úgy gazdálkodni, hogy a nőjön a fajgazdagság?

2015.03.26. – Gyanó Szilvia A szőlő tájformáló szerepe a Balaton-mellékén régen és ma

2015.03.12. Rodics Katalin és Tömöri Balázs (Greenpeace) Beporzásról, méhek, méhészek

2015.05.07.        Tóth Péter (MOE,elnök) – Mangalica, múlt – jelen – jövő

 

“Vissza a gyökerekhez”

Lassan a végére ér a 2014. telén indult programsorozatunk, melyet a Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalmi és Ismeretterjesztési Kollégiumának a 700 ezer Ft-os támogatásával valósítottunk, valósítunk meg. Reméljük lesz majd folytatása is…

Vissza a gyökerek programsorozat keretében  egyesületünk tagjai visszatérnek egykori óvodájukba, iskolájukba vagy kutatási helyszínükre és egy előadás keretében mesélnek a táj és ember kapcsolatáról személyes élményeiken, kutatásaikon keresztül. A programsorozat keretében több mint 1000 gyermekhez és felnőtthöz jutottunk el. Eddig 19 helyen tartottunk előadást. Köszönettel tartozunk az előadásokat befogadó intézményeknek és a lelkes, érdeklődő hallgatóságnak is az alábbi településeken: Erdőbénye, Gyula, Kászonújfalu (RO), Zerind (RO), Kemecse, Salföld (Balaton-Bakonyi pásztortalálkozó), Siófok, Győr, Keszthely, Dúzs, Párkány (SK), Dánszentmiklós, Balatonmáriafürdő, Fonyód, Szeged, Szentendre, Százhalombatta, Kiskunfélegyháza, Pusztamérges.

További részleteket az előadásokról és a programsorozatról, a Vissza a gyökerekhez blogon olvashatnak: http://visszaagyokerekhez-tek.blogspot.hu/

 

2014. 12. 11. – Keszthelyi Táj és Ember Klub

Sok szeretettel várunk mindenkit Varga Anna, etnobiológus előadására:

Élmények a Kelet-Himalájából
Bhután és a 14. Etnobiológiai Világkongresszus

Időpont: 2014 december 11. (csütörtök) 18:30

Helyszín: Természet Háza Látogató központ, Gyenesdiás
A helyszínre jutás módjairól további információk olvashatók a post végén elérhető plakáton.

Az előadás után szokás szerint műhelybeszélgetésre kerül sor. Az ezen való részvétel feltétele 3 szakmai és 3 személyes gondolat, élmény, benyomás megfogalmazása a csatolt linkek és a filmbe való betekintés alapján.

1. link: http://www.bhutan.info.hu/Kezdolap.html
2. link: http://www.emerging-ethnobiologists.blogspot.hu/
Film: https://www.youtube.com/watch?v=aGQlrNorYWc

A meghívó plakátja: Varga Anna: Élmények a Kelet-Himalájából - Bhután és a 14. Etnobiológiai Világkongresszus