2018-as őszi és 2019-es tavaszi félévek Táj és Ember Klub előadásai

Keszthelyi Táj és Ember Klub előadásai

2018-as őszi és 2019-es tavaszi félév

 

2018. 10. 01. – Baski Bálint (természetvédelmi mérnök): Kanada, Ontáriótól a Sziklás-hegységig

2018.10.11. – Szabó Csaba (néptánc tanár) és Császár Dominik (népzenész): A Bakony zene és tánc élete és Veszprém megye népzenéje

2018.11.20. – Sallee-Kereszturi Barbara (humánökológus)

2018.12.03. – Klein Ákos (Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány elnöke): “Van egy ház, szép tető, tágas tér, zöld mező”

2019.02.18. – Molnár “Storman” Ákos (viharvadász): Szupercella Roadshow

2019.03.04. – Sáringer Marcell (biológus): Vérszívók. Tények és tévhitek a magyarországi csípőszúnyogokról

2019.03.18. – Alföldi Zoltán (egyetemi docens): Szicíliai tájak és emberek

2019.04.01. – Kondorosy Előd (egyetemi docens): Poloskákért a világ végére

2019.05.06. – Szabó Éva és Sáringer Marcell (természetvédelmi mérnökök): Falusi élet panelból?!

Előadásainkon a hallgatóság létszáma összesen 332 fő volt.

Az előadásokat a Georgikon Alapítvány, a Tiszta Forrás Egyesület (Zalaegerszeg), a Keszthelyi Városvédő Egyesület, valamint az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008 azonosító számú, „Innovatív tudományos műhelyek a hazai agrár felsőoktatásban” című projekt támogatta.

A Georgikon oktatói és hallgatói csoportja 2017-ben felsőoktatás nemzetközi fejlesztéséért díjat kapott

A Tempus Közalapítvány (1996 óta az Emberi Erőforrások Minisztériuma felügyelete alatt működő, közhasznú szervezet, amelynek célja a közös európai értékek és célok képviselete és közvetítése az oktatás, képzés területén, valamint a magyar oktatás-képzési rendszer megismertetése és érdekeinek képviselete nemzetközi környezetben) 2017-ben harmadik alkalommal hirdette meg a Felsőoktatás Nemzetközi Fejlesztéséért Díj felhívását, melynek díjkiosztójára 2017. október 10-én, a „Trendek és kihívások a felsőoktatás nemzetköziesítésében” című konferencia keretében került sor Budapesten. A díjakat Dr. Horváth Zita, az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára, valamint Tordai Péter, a Tempus Közalapítvány igazgatója adta át.

A Felsőoktatás Nemzetközi Fejlesztéséért Díjjal a felsőoktatásban részt vevők intézményi szinten elért, de országos, vagy akár nemzetközi jelentőségű eredményeinek elismerése, a kifejlesztett jó gyakorlatok megismertetése és elterjesztése volt a cél. A díj kiemelt törekvése volt a hazai felsőoktatási intézményekben zajló innovatív oktatási és tanulásszervezési módszerek bemutatása, az egyéni kezdeményezések ösztönzése és támogatása, valamint a nemzetközi kapcsolatok építésének elősegítése, hozzájárulva ezzel a magyar felsőoktatás nemzetközi versenyképességének javításához.

A díjra 2017. évben különböző témákban 103 pályázat érkezett. Azok a jó gyakorlatok kerültek a legjobbak közé, amelyek újszerű és eredeti ötleten alapuló komplex, összetett oktatási módszertant mutatnak be, és ezen kívül olyan fontos és aktuális üzeneteket közvetítenek, amelyek összhangban vannak az Európai Felsőoktatási Térség reformjának célkitűzéseivel, ezáltal követendő példát mutatnak a felsőoktatási intézmények számára. A Tempus Közalapítvány Kuratóriuma különböző kategóriákban összesen 8 pályázat számára ítélte oda a Felsőoktatás Nemzetközi Fejlesztéséért pályázat kiváló gyakorlat díját. A díjazottak között volt a Pannon Egyetem Georgikon Kara Növénytudományi és Biotechnológiai Tanszékének projektje „a hallgatók képzésfejlesztésébe, tanulásszervezésbe való bevonásának innovatív módszerei” kategóriában.

A díj indoklása szerint az oktatói és hallgatói csoport – melynek tagjai Dr. Alföldi Zoltán és Dr. Bódis Judit egyetemi docensek, valamint Búzás Előd és Szabó Éva egyetemi hallgatók – egy olyan integrált fenntarthatósági kompetenciafejlesztési rendszert fejlesztettek ki, melyben tantárgyi csoportokat (Humánökológia, Bioetika és Környezeti nevelési kurzusok) és hozzájuk rendelt terepgyakorlatokat, valamint hallgatói-oktatói Táj és Ember Klubot úgy kapcsolnak össze, hogy azok egészében és részleteiben is használhatók különböző képzési szinteken, és idegen nyelven is. A kidolgozott kurzusok mellé interneten elérhető e-learning tananyag és környezet-és természetvédelmi szakemberek számára angol-magyar nyelvű szakszótár és vállalkozásfejlesztési tájékoztató is készült. A pályázatban bemutatott fejlesztések a fenntarthatóság-fejlesztés területén a Georgikonon folyó szakmai munka fontos részét képezik.

Szerző: Dr. Alföldi Zoltán

2016-2017-2018-as Táj és Ember Klub

Keszthelyi Táj és Ember Klub

2017-es őszi és 2018. tavaszi félévének előadásai

Képek a galériában

2017.09.25. – Hajdu Zsanett (etnobotanikus): Hogyan kutassunk a Föld túloldalán?

2017.10.16. – Kocsy Gábor (biológus): Erdély varázsa – Emberek, falvak, városok, tájak

2017.11.13 – Havasi Máté és Magyari Máté: Szigetökológia testközelből – Expedíció a kanárik földjén

2017.12.04. – Kovács András: Vad világom – avagy egy természetfotós mindennapjai

2018.02.19. – Balogh Gábor (természetvédelmi őr): Természetvédelem és a tájban élő ember – hatások, kölcsönhatások, függések

2018.03.19. – Balázs Judit (tanárnő): India szegényei között

2018.04.16. – Bardócz Zsuzsa (biológus): Jelentés a Földről

2018.05.07. – Varga Anna (MTA Ökológia Kutatóközpont) és Varjú Szandra (ELTE TÁTK Humánökológia Szak): Gyerekek és a táj kapcsolata: Gondolatok a népi-hagyományos-helyi környezeti nevelésről

 

2016-os őszi és 2017. tavaszi félévének előadásai

 

2016.09.19. – Sramkó Gábor (biológus): Botanikai és zoológiai kutatóexpedíción Kazahsztánban

2016.10.10. – Lőrincz Zsuzsanna és Horváth Zoltán (Kiskosár bevásárló közösség alapítói): Éledő falvak kiskosárral

2016.10.24. – Sütő Dávid Pelé (antropológus): Antropológus a pásztorok között

2016.11.21. – Bertényi Gábor és Králl Attila („Házikó” projekt alapítói): Házikó – vidékfejlesztés batyuba töltve

2016.12.12. – Koncz Péter (ökológus): Arktikus klímaváltozás kutatás inuitokkal

2017.02.27. – Molnár Ábel (környezetgazdálkodási agrármérnök, tábori kutatócsoport-vezető): Természetvédelmi kutatótáborok a Kiskunsági és a Körös-Maros Nemzeti Parkban

2017.03.27. – Gerencsér Beáta és Szabó Éva (természetvédelmi mérnökök): A tücskök hallgatnak az angliai Devon-megyében

2017.04.06. – Kenyeres Oszkár és Jakab Sándor (Hazajáró műsor szerkesztői): Elindulni és hazatérni

2017.05.04. – Babai Dániel (botanikus): “Nem vótunk erről meggyőződve, hogy az az ülü tényleg kakukkból lesz”

Szervezők: Priegl Tamara, Végh Barbara, Svajda Petra, Pintér Viktória, Lábadi Vivien, Baksa Gabriella, Arnóth Júlia, dr. Bódis Judit és még sokan mások.

Drávaszögi kutatásokról

Táj és ember kapcsolatának összhangja a drávaszögi magyar falvakban

 

Remek csapat állt össze a Táj és Ember köréből a Lakitelki Népfőiskola szervezésben megtartott Drávaszög és Szlavónia Kollégium alatt. Beszámolónk a 2014 őszén végzett kutatás, illetve a 2015 tavaszán végzett terepi munka és interjúkészítés tapasztalatairól, eredményeiről szól, melyet néprajzi és természetvédelmi szempontok figyelembe vételével állítottunk össze.

Kopács lakossága magyar többségű (kb. 80%), döntően református vallású, de volt néhány katolikus adatközlőnk is. Az általunk elkészített interjúk a magyar lakosság kb. 15%-át fedik le, a kérdőívezéssel egybekötött beszélgetések alatt sokszor a megkérdezett alany családjának több tagja is bekapcsolódott az adott interjúba. Fontosnak tartottuk, hogy a közösség szempontjából valamilyen téren kiemelkedő személyeket mindenképp megkeressük a kutatás során. A kopácsiak hagyományosan a Kopácsi réten halászattal foglalkoztak egészen az 1980-as évekig. A 20. század közepe óta folyamatosan egyre erősebb korlátozások léptek életbe a rét területén, majd az 1980-as évektől a halgazdálkodás minden formája tilos lett. A kopácsiak leleményességét dicséri, hogy azóta sokan kertészetből élnek: zöldséget, fűszerpaprikát termesztenek, de emellett a virágkertészet is jelentős. A halászat mellett Kopácson olyan értékekkel lehet találkozni, mint a barokk stílusú régi lakóházak, s a mindössze két helyen fennmaradt festett mennyezet. A kopácsiak még élénken emlékeznek régi hagyományokra, szokásokra és énekekre, melyek szintén fontos részét jelentik a falu identitásának.

Laskói értékgyűjtők a kutatás őszi szakaszában

A horvátországi Laskó (horvát nevén Lug) Baranya megyében, a Bellyei járásban található. A Duna – Dráva – és a magyar határ között elterülő vidéken – amit Baranyai-háromszögnek, vagy Drávaszögnek nevezünk – Eszéktől É-ÉK-re fekvő falu lakossága csaknem teljes egészében magyar nemzetiségű. Egykor évszázadokon keresztül a Drávaszög alfalvi csoportjának (Laskó, Várdaróc, Kopács, Bellye) volt szellemi és gazdasági központja. Ehhez hozzájárult, hogy még a XIX. században a falu szélére épült házak kertjét a Duna mosta, a templomdörömb alatt folyt, és kikötője is ott jött létre. Ennek köszönhetően virágzott a kereskedelem, könnyen elérhető, látogatható volt a település. Laskó egykori neves múltjából mára csak emlékfoszlányok maradtak.

Egyetemistákból, a keszthelyi és szegedi Táj és Ember Klub tagjaiból álló csoportunk célja egy helyi értéktár összeállítása volt, amelynek alapját a kulturális, gasztronómiai valamint a természeti, tájképi értékek dokumentálása adta. Az értékgyűjtéshez interjúkat készítettünk a helyi lakosokkal. Több alkalommal részt vettünk a ház körüli munkákban, kertészkedés közben jegyeztük fel a hagyományokra támaszkodó zöldségtermesztés módszereit, eszközeit.

Munkánk eredményeként összeállítottunk egy kopácsi és egy laskói értéktárat, amely részét képezi a Lakitelki Népfőiskola gondozásában megjelenő Drávaszög és Szlavónia Kollégium című kiadványnak (Pdf formátumban ITT érhető el). A Drávaszög településein töltött napokról több rövidfilm is készült, szintén a Lakitelki Népfőiskola jóvoltából. A 2015. július 3-án, Lakitelken megrendezésre került Kárpát-medencei Népfőiskolai Szabadegyetem rendezvénysorozat keretén belül rövid előadásokkal számoltunk be a kutatómunkáról. Az értékgyűjtés a Miniszterelnökség, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Hungarikum Bizottság Támogatásával, a Lakitelki Népfőiskola szervezésében valósult meg.

Laskói kutatócsoportunk értékgyűjtés közben, tavasszal

 

Értékgyűjtők Kopácson:

Illés Anna, Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar és összehasonlító folklorisztika doktori program

Miókovics Eszter, Pannon Egyetem Georgikon Kar Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola, Természetvédelmi mérnök MA, Keszthelyi Táj és Ember Klub

Palásthy Kinga, Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar; Néprajz MA

Samu Zoltán Tamás, Pannon Egyetem Georgikon Kar Természetvédelmi mérnök BA, Keszthelyi Táj és Ember Klub

Varga Nóra, Debreceni Egyetem Bölcsésztudományi Kar Néprajz BA

 

Értékgyűjtők Laskón:

Gerner Gerda, Pannon Egyetem Georgikon Kar, Keszthelyi Táj és Ember Klub

Cseri Dalma, Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság-és Élelmiszertudományi Kar

Csizmadia Enikő, Pannon Egyetem Georgikon Kar, Keszthelyi Táj és Ember Klub

Halász Gergely, Eötvös Lóránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar

Kasza Veronika, Pannon Egyetem Georgikon Kar, Keszthelyi Táj és Ember Klub

Nagy Katalin, Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság-és Élelmiszertudományi Kar

Ulicsni Viktor, Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar, Szegedi Táj és Ember Klub

 

Értékgyűjtő kutatócsoport Kopácson

Drávaszögi kutatással kapcsolatos tanulmányok egyesületünk tagjaink tollából:
Cseri Dalma, Csizmadia Enikő. Halász Gergely, Kasza Veronika (2015): Laskó (Lug) In. Dr.Lábadi Károly, Loksa Gábor (szerk.) (2015):Drávaszög és Szlavónia Kollégium, Antológia Kiadó, Lakitelek, pp. 117-131

Gál Katalin, Gerner Gerda, Kasza Veronika, Ulicsni Viktor (2015): Laskó (Lug) In. Dr.Lábadi Károly, Loksa Gábor (szerk). (2015): Drávaszög és Szlavónia Kollégium Vázlatok, Népfőiskolai Füzetek 16, Antológia Kiadó, Lakitelek, pp. 37-38

Illés Anna, Miókovics Eszter, Palásthy Kinga, Samu Zoltán Tamás (2015): Kopács (Kopacevo) In. Dr.Lábadi Károly, Loksa Gábor (szerk.) (2015): Drávaszög és Szlavónia Kollégium Vázlatok, Népfőiskolai Füzetek 16., Antológia Kiadó, Lakitelek, pp. 32-33

Illés Anna, Miókovics Eszter, Palásthy Kinga, Samu Zoltán Tamás, Varga Nóra (2015): Kopács (Kopacevo) In. Dr.Lábadi Károly, Loksa Gábor (szerk.) (2015): Drávaszög és Szlavónia Kollégium, Antológia Kiadó, Lakitelek, pp. 93-110

A kutatás eredményeiről készült kiadványok

 

2015-2016 Keszthelyi Táj és Ember Klub

Keszthelyi Táj és Ember Klub

2015-es őszi és 2016. tavaszi félévének előadásai

Szervezők: Búzás Előd, Véber Mónika, Pinczési Dóra, Soós Eszter, Salamon Bettina, Erdei Judit, dr Bódis Judit és még sokan mások a keszthelyi hallgatók közül.

Köszönjük a helyszín biztosítását és az együttműködést a Pannon Egyetem Georgikon Karának és az eladóknak, hogy megtisztelték előadásukkal a Keszthelyi Táj és Ember Klubot!

Képek a Galériában

2015.09.24. – Óvári Miklós (botanikus): Zala megye táji és botanikai értékei

2015.10.29. – Szani Zsolt (pomológus): Gyümölcs tájfajták a paraszti gyümölcstermesztés hagyományában

2015.11.19.  -  Avar Ákos (mongol népi állatismeret kutató): A mongol nomádok hagyományos természetszemlélete a 21. században

2015.12.07. – Természetvédelmi mérnök hallgatók:  Erdélyi fás legelők, kiskunsági kutatótábor, floridai mocsarak – diákszemmel

2016.02.18.   -    Fidrich Róbert (természetvédő); Gyulai Iván (ökológus): Az élelmiszer-spekulációtól a földzsákmányoláson át a transzatlanti „szabadkereskedelmi” egyezményekig (TTIP, CETA); A pénz és a globális pénzrendszer szerepe a fenntarthatatlan társadalom kialakulásában

 2016.03.21. -  Koszka Attila (természetvédelmi mérnök, gombaszakellenőr): A Vértes jellemző élőhelyeiről, tájképi elemeiről, védett növényeiről

2016.04.04. -Klein Ákos (természetvédelmi biológus, Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány ügyvezetője): Hivatásom már van! Már csak munkát kell találjak. Természetvédelem, karrier és civilség Magyarországon.

2016.05.02.    – Ruttkay-Miklián Eszter (néprajzkutató, nyelvész): Az Urálon túl. A szinjai hantik élete.

094_resize 017_resize

 

National Geographic írt rólunk

Benne vagyunk a National Geographic-ban! :)
http://www.ng.hu/Civilizacio/2015/07/21/Vissza-a-gyokerekhez

Film a Pásztorok ökológiai tudásáról

Pásztorok ökológiai tudása – film
Rövidebb: https://www.youtube.com/watch?v=2Dq_U-yCBfI
Teljes: https://www.youtube.com/

Kapolcs – XI. Bakonyi-balatoni Pásztortalálkozó

XI. Bakonyi-balatoni Pásztortalálkozó
Mi is résztvettünk  a szervezésben! Első alkalommal volt Kapolcson és
fantasztikus volt! Köszönjük!

Befejeződött a 2014-2015-ös Vissza a gyökerekhez előadás sorozat

Sajtóközlemény

Azonnal közölhető

2015. július 12.

 Vissza a Gyökerekhez

A Táj és Ember Népfőiskolai Kulturális és Természetvédő Egyesület tagjai visszamennek volt iskolájukba vagy kutatások színhelyére, hogy felkeltsék az érdeklődést a természet és az emberek kapcsolata iránt. 2014. december óta több mint ezer gyerekhez és felnőtthöz jutott el a kezdeményezés.

„Hol mutathatnánk meg legjobban a tudásunkat, ismereteinket a természetről, az emberi kultúrákról, és azok kapcsolatáról, ha nem ott, ahol a kezdet kezdetén indultunk, és ahol ott ülnek most ugyanazok a kíváncsi tekintetek, amikkel valaha mi is vizsgáltuk a világot? Emlékszem, gyermekkoromban ámulva hallgattam a felnőtt régi diákokat, amikor visszatértek hozzánk az iskolába, és magukról meséltek. Nahát, ugyanitt ült, ahol most én, és lám, ki lett belőle! Kutató lettem. Hálám nemcsak gyermeki gyökereimhez nyúlik vissza, hanem oda is, ahol szakmai tapasztalataimra szert tettem, ahol az ember és a természet hagyományos kapcsolatát kutattam. Amit az iskolapadban és a természet közelében élő embertől tanultam, most mind visszajuttatom, hogy gyökereimet tápláljam.”(Dr. Hajdú Zsanett, Táj és Ember NKT Egyesület)

A Vissza a Gyökerekhez programsorozat keretében a Táj és Ember Népfőiskolai Kulturális és Természetvédő Egyesület tagjai vállalták, hogy visszalátogatnak néhai iskolájukba vagy kutatási helyszínükre, hogy megosszák az a táj és ember kapcsolatáról összegyűlt tudásuk egy-egy szeletét, másrészt ezzel is felhívják a figyelmet a Kárpát-medence természeti és kulturális örökségének gazdagságára és ápolásának a fontosságára.

A programsorozatot 2014 telén kezdtük, eddig mintegy negyven előadás hangzott el a Kárpát-medence 19 magyarlakta településén, amelyet több mint ezer gyermek és felnőtt hallgatott meg. Az előadók az egyesület tagságából kerülnek ki, többségük egyetemista, doktoranduszhallgató vagy fiatal kutató, de volt köztük egyetemi oktató és gulyás is már. A témák változatosak: a helyi tájhasználat, tájtörténet, az adott környékben előforduló állatok és növények bemutatásától kezdve Közép-Ázsia és Dél-Amerika bennszülötteink életéről szóló személyes tapasztalatok megosztása mellett szóba kerültek a mindennapi természet- és környezetvédelem, a juhászok élete, a gyapjú felhasználása, hagyományos régi gyümölcsfajtáink és bibliai növények is.

Az előadások során, melyek közül több iskolai foglalkozások keretébe zajlott le, az előadó elmeséli, mi történt vele, mióta elhagyta az iskolapadot, és egyáltalán mi volt az, ami jelenlegi szakmája felé irányította őt. Ezt követően a hallgatóság korosztályának megfelelően előadást tart szakterületéről, amely a természet és az ember kapcsolatát valamely szempontból vizsgálja: ökológiai, biológiai, mérnöki, néprajzi nézőpontokból, illetve a hagyományos mesterséget űző juhászaink, népzenészeink stb. látásával, miközben a gyerekeket is kérdezi saját élményeikről, tudásukról a témában. A tapasztalat szerint élénk érdeklődés fogadja az előadókat, aminek következtében nem egy program fél naposra is nyúlik, illetve a tanárok és a helyi közösség újabb prezentációkra invitálják az előadókat. Ez a jó érzés kölcsönös, mindannyiunknak nagy élmény visszatérni egykori iskolánkba, és beállni a katedra mögé vagy visszaadni azt a tudást, azok számára, akik a kutatási területen élnek vagy akiktől közvetlenül tanultuk. A programsorozat eddigi megvalósulását a Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalom és Ismeretterjesztés Kollégiuma támogatta. Az előadásokról készült, fotókkal tarkított beszámolók a http://visszaagyokerekhez-tek.blogspot.hu/ oldalon olvashatók.

Varga Anna, Hajdú Zsanett

új nevünk: Táj és Ember Népfőiskolai Kulturális és Természetvédő Egyesület

új nevünk:

Táj és Ember

Népfőiskolai Kulturális és Természetvédő Egyesület