Drávaszögi kutatásokról

Táj és ember kapcsolatának összhangja a drávaszögi magyar falvakban

 

Remek csapat állt össze a Táj és Ember köréből a Lakitelki Népfőiskola szervezésben megtartott Drávaszög és Szlavónia Kollégium alatt. Beszámolónk a 2014 őszén végzett kutatás, illetve a 2015 tavaszán végzett terepi munka és interjúkészítés tapasztalatairól, eredményeiről szól, melyet néprajzi és természetvédelmi szempontok figyelembe vételével állítottunk össze.

Kopács lakossága magyar többségű (kb. 80%), döntően református vallású, de volt néhány katolikus adatközlőnk is. Az általunk elkészített interjúk a magyar lakosság kb. 15%-át fedik le, a kérdőívezéssel egybekötött beszélgetések alatt sokszor a megkérdezett alany családjának több tagja is bekapcsolódott az adott interjúba. Fontosnak tartottuk, hogy a közösség szempontjából valamilyen téren kiemelkedő személyeket mindenképp megkeressük a kutatás során. A kopácsiak hagyományosan a Kopácsi réten halászattal foglalkoztak egészen az 1980-as évekig. A 20. század közepe óta folyamatosan egyre erősebb korlátozások léptek életbe a rét területén, majd az 1980-as évektől a halgazdálkodás minden formája tilos lett. A kopácsiak leleményességét dicséri, hogy azóta sokan kertészetből élnek: zöldséget, fűszerpaprikát termesztenek, de emellett a virágkertészet is jelentős. A halászat mellett Kopácson olyan értékekkel lehet találkozni, mint a barokk stílusú régi lakóházak, s a mindössze két helyen fennmaradt festett mennyezet. A kopácsiak még élénken emlékeznek régi hagyományokra, szokásokra és énekekre, melyek szintén fontos részét jelentik a falu identitásának.

Laskói értékgyűjtők a kutatás őszi szakaszában

A horvátországi Laskó (horvát nevén Lug) Baranya megyében, a Bellyei járásban található. A Duna – Dráva – és a magyar határ között elterülő vidéken – amit Baranyai-háromszögnek, vagy Drávaszögnek nevezünk – Eszéktől É-ÉK-re fekvő falu lakossága csaknem teljes egészében magyar nemzetiségű. Egykor évszázadokon keresztül a Drávaszög alfalvi csoportjának (Laskó, Várdaróc, Kopács, Bellye) volt szellemi és gazdasági központja. Ehhez hozzájárult, hogy még a XIX. században a falu szélére épült házak kertjét a Duna mosta, a templomdörömb alatt folyt, és kikötője is ott jött létre. Ennek köszönhetően virágzott a kereskedelem, könnyen elérhető, látogatható volt a település. Laskó egykori neves múltjából mára csak emlékfoszlányok maradtak.

Egyetemistákból, a keszthelyi és szegedi Táj és Ember Klub tagjaiból álló csoportunk célja egy helyi értéktár összeállítása volt, amelynek alapját a kulturális, gasztronómiai valamint a természeti, tájképi értékek dokumentálása adta. Az értékgyűjtéshez interjúkat készítettünk a helyi lakosokkal. Több alkalommal részt vettünk a ház körüli munkákban, kertészkedés közben jegyeztük fel a hagyományokra támaszkodó zöldségtermesztés módszereit, eszközeit.

Munkánk eredményeként összeállítottunk egy kopácsi és egy laskói értéktárat, amely részét képezi a Lakitelki Népfőiskola gondozásában megjelenő Drávaszög és Szlavónia Kollégium című kiadványnak (Pdf formátumban ITT érhető el). A Drávaszög településein töltött napokról több rövidfilm is készült, szintén a Lakitelki Népfőiskola jóvoltából. A 2015. július 3-án, Lakitelken megrendezésre került Kárpát-medencei Népfőiskolai Szabadegyetem rendezvénysorozat keretén belül rövid előadásokkal számoltunk be a kutatómunkáról. Az értékgyűjtés a Miniszterelnökség, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Hungarikum Bizottság Támogatásával, a Lakitelki Népfőiskola szervezésében valósult meg.

Laskói kutatócsoportunk értékgyűjtés közben, tavasszal

 

Értékgyűjtők Kopácson:

Illés Anna, Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar és összehasonlító folklorisztika doktori program

Miókovics Eszter, Pannon Egyetem Georgikon Kar Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola, Természetvédelmi mérnök MA, Keszthelyi Táj és Ember Klub

Palásthy Kinga, Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar; Néprajz MA

Samu Zoltán Tamás, Pannon Egyetem Georgikon Kar Természetvédelmi mérnök BA, Keszthelyi Táj és Ember Klub

Varga Nóra, Debreceni Egyetem Bölcsésztudományi Kar Néprajz BA

 

Értékgyűjtők Laskón:

Gerner Gerda, Pannon Egyetem Georgikon Kar, Keszthelyi Táj és Ember Klub

Cseri Dalma, Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság-és Élelmiszertudományi Kar

Csizmadia Enikő, Pannon Egyetem Georgikon Kar, Keszthelyi Táj és Ember Klub

Halász Gergely, Eötvös Lóránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar

Kasza Veronika, Pannon Egyetem Georgikon Kar, Keszthelyi Táj és Ember Klub

Nagy Katalin, Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság-és Élelmiszertudományi Kar

Ulicsni Viktor, Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar, Szegedi Táj és Ember Klub

 

Értékgyűjtő kutatócsoport Kopácson

Drávaszögi kutatással kapcsolatos tanulmányok egyesületünk tagjaink tollából:
Cseri Dalma, Csizmadia Enikő. Halász Gergely, Kasza Veronika (2015): Laskó (Lug) In. Dr.Lábadi Károly, Loksa Gábor (szerk.) (2015):Drávaszög és Szlavónia Kollégium, Antológia Kiadó, Lakitelek, pp. 117-131

Gál Katalin, Gerner Gerda, Kasza Veronika, Ulicsni Viktor (2015): Laskó (Lug) In. Dr.Lábadi Károly, Loksa Gábor (szerk). (2015): Drávaszög és Szlavónia Kollégium Vázlatok, Népfőiskolai Füzetek 16, Antológia Kiadó, Lakitelek, pp. 37-38

Illés Anna, Miókovics Eszter, Palásthy Kinga, Samu Zoltán Tamás (2015): Kopács (Kopacevo) In. Dr.Lábadi Károly, Loksa Gábor (szerk.) (2015): Drávaszög és Szlavónia Kollégium Vázlatok, Népfőiskolai Füzetek 16., Antológia Kiadó, Lakitelek, pp. 32-33

Illés Anna, Miókovics Eszter, Palásthy Kinga, Samu Zoltán Tamás, Varga Nóra (2015): Kopács (Kopacevo) In. Dr.Lábadi Károly, Loksa Gábor (szerk.) (2015): Drávaszög és Szlavónia Kollégium, Antológia Kiadó, Lakitelek, pp. 93-110

A kutatás eredményeiről készült kiadványok